Sikerült még ma ideérnem az augusztusi inspirációval :) Jane Austen és művei kerülnek a középpontba, valamint az ezekből készült filmadaptációk, maga az angol romantika, és az a különleges hangulat, melyet csak Miss Austen tudott megteremteni regényeiben. 

Rengeteg művészre és "átlagemberre" hatott ösztönzően munkássága, ezen kívül máig ő számít az egyik legolvasottabb regényírónak - főleg persze hölgyek részéről. Főhősei ugyanis erős akaratú hölgyek, akik környezetük balgaságával ellentétben éles eszűek, és igyekeznek révbe érni a házasság szent kötelékében.

Összegyűjtöttem Nektek körülbelül 100 darab képet, melyek közül csemegézhettek. Van néhány a filmekből kivágott jelenet is, de nem ezek vannak túlsúlyban.

A képeket itt elérhetitek!

A Literatura.hu-n

Aki Jane Austen  regényeit olvassa, alig hiszi el, hogy ez az írónő a romantika virágkorában élt és alkotott. Hat befejezetten reánk maradt regényében az angol vidék elevenedik meg, a hétköznapiságnak olyan természetességével, amellyel szemben a romantikának minden kelléke csak nevetségesen hathat. Austen regényeiben meg sem kísérelte túllépni a maga tapasztalatainak körét, az eseménytelen életű falusi papkisasszony megelégedett a tökéletes ábrázolásnak azokkal a lehetőségeivel, amelyeket szűkebb és tágabb ismeretségi köre kínált.

 

Ami Austenre elsősorban jellemző, az illúziótlansága. Egy olyan korban, amely kedvtelve fordul a pompázóhoz és hazughoz, csupa egyszerűség és őszinteség. Illúziótlansága könnyen tehetné keserűvé, de a keserűségtől megóvja humora; szűk látóköre könnyen tehetné provinciálissá, ezt azzal kerüli el, hogy regényei középpontjába olyan alapvető emberi szituációkat és magatartásokat állít, amelyeket a város vagy nagyvilág körülményei csak bonyolítanának, de lényegileg nem módosítanának, így aztán ábrázolásának megbízhatósága csak gyarapodik, és mindvégig meggyőzően általános érvényű marad. A kor adott viszonyai között a közlekedési, hírközlési eszközök hiánya, illetve kezdetlegessége amúgy is korlátozta az emberi érintkezés lehetőségeit, amelyek lényegében egy tájegységen belül a családi és baráti körre szorítkoztak. Ezért, bár jogos az a vád, hogy a kor nagy történelmi eseményei — Austen alkotásai a napóleoni háborúk idején születtek — kívül rekednek regényvilágán, viszont benne vannak azok az emberek, akik vagy akikért ezeket a háborúkat vívták, az a gondolkozásmód, magatartás, társadalmi viszonylatrendszer, amely legalább annyit árul el egy korról, mint véres csatái.
A társadalom mint társaság az Austen ábrázolta világnak az életeleme; az emberek értékét egyfelől morális magatartásuk, másfelől társadalmi csiszoltságuk adja. Jóllehet minden Austen-regény központjában házassági bonyodalmak állanak, mégsem a szenvedély vagy annak ábrázolása, boncolgatása regényeinek voltaképpeni tárgya, hanem az, hogyan telítődik a boldogság ígéretével az olyan párválasztás, amelyben a felek társadalmilag, erkölcsileg és intellektuálisan egyaránt egymáshoz illenek. Ezzel a férfiak és nők közötti kapcsolat eleve aszexuálissá válik, s átadja a helyét egy olyan vonzásnak, amelyet nem az ellenkező neműek, hanem az egyforma gondolkodásúak éreznek. Az erkölcsi értékek a jó házasságban nyerik el jutalmukat, az erkölcsi értékek megvetését tükröző magatartás viszont számot tarthat a bukásra. Minden érték rendjét mindig a polgári értékrend szabja meg, némi feudális színezettel: a kereskedésből megtollasodottak büszkesége pl. elíté-lendőbb, mint a földbirtokukból élőké. Austen lényegileg három réteget mutat be: az arisztokratát, a gentryt és a polgárt, mélyebbre nem ereszkedik. A három réteg érintkezéséből olyan súrlódások származnak, amelyben az írónő az arisztokráciának (vagy a gentrynek) ad igazat, ha a polgár hibája az ízléstelenség vagy a magatartásbeli fogyatékosság, de az arisztokráciát ítéli el, ha fölénye csupán üres előítéletekre támaszkodik. Ezeket a súrlódásokat vagy ellentéteket mindig humoros oldalukról ábrázolja, a helyzet a humorosból csak akkor fordul a tragikus irányába, amikor a magasabb intellektualitás és igényesebb erkölcsiség képviselői — többnyire anyagi okokból — a feudális ostobaságnak vannak kiszolgáltatva, de ezek a helyzetek sohasem tartósak, egy alapvetően optimista költői igazságszolgáltatás mindig a jó javára oldja meg őket.

Jane Austen élete (Wikipédia)

Művei